PÁL BESZÉDE FÉLIX HELYTARTÓ ELŐTT. – 1. Pál beszéde tisztességes. Az apostol a törvényes rendet betartja; a felsőbbség iránti tiszteletet megadja. Pál soha nem vitázik, konfrontálódik „csak azért is”; nem szít lázadást (10–13). – 2. Pál beszéde nemcsak tisztességes, hanem hitvalló, hiszen bátran…

PANASZ – 1. A panaszt, a zsidó Nagytanács nevében, Anániás főpap szószólójaként Tertullusz ügyvéd tette meg. Beszéde retorikai remekmű, gyönyörűen felépített, hatásos, és hogy kitűzött célját elérje, a tartalom az emberi cél szolgálatában áll. Az ügyvéd, a helytartót köszöntő, dicsérő, jóindulatot…

– Az események külső kerete az, hogy Klaudiusz Liziász, a helyi római ezredes Pált Jeruzsálemből Cézáreába, Félix római helytartóhoz vitette, egy levél kíséretében (23–30). Félix megállapította, hogy az ügyben Ő az illetékes, és Pál vádlóinak jelenlétében meghallgatást tart (31–35). A száraz…

– Amikor valaki a saját nézetét csak mások ellenében tudja megfogalmazni, ott ártó hatalmak kezdtek munkába. Innen már csak helyzet, alkalom, habitus függvénye, hogy az adott kulturális keretek között miként mondunk nemet és hatástalanítjuk a másikat. Ennek legszélsőségesebb formája az a magatartás,…

Az apostol egy kínzó nap után még nehezebb nap elé néz. Éjszaka ilyenkor a legrosszabb és legreménytelenebb gondolatokkal kísérthet a gonosz. Jézus Krisztus azonban hatalmasabb mindeneknél. Ilyenkor az Úr övéi segítségére siet. Így állt oda éjszaka az elgyötört Pál mellé is, és BIZTATTA, hogy vele…

– Pál beszéde bűnbánattal teli hitvallás volt, bizonyságtétel Isten megváltó szeretetéről, amelyet Jézus Krisztusban kijelentett minden nép számára (22,1–21). – Az óember számára azonban elviselhetetlen, ha más is részesül valamiből, amiről úgy gondolja, hogy az csak neki jár. Pált…

RAJONGVA… – 1. Pál bűnbánattal visszatekintett a korábbi, a mózesi törvényhez, vallási örökségéhez hajthatatlan szigorral ragaszkodó óemberére. Nyilvános bűnvallás volt ez: szigor (3); mások gyilkos üldözése (5), megkövezése (17–20); rajongás, mégpedig rajongás az Istenért (3). – 2. Nincs…

MIRE KÉPES AZ EMBERI INDULAT! – 1. Az apostolt gyilkos indulattal elfogták, és vádolták (31–36): mindenki a maga vélt panaszát olvasta rá. A zsidók azzal vádolták, hogy pogányt vitt be a templomba, és megszentségtelenítette a templomot (27–30). A rómaiak pedig azt hitték róla, hogy az apostol egy…

– Amikor Pál beszámolt a jeruzsálemi gyülekezetben a pogányok megtéréséről, akkor azt hangsúlyozta, hogy mit cselekedett Isten általuk. A küldött soha nem homályosíthatja el a küldő Urat. Ahol pedig Isten cselekszik, ott az Ő népe mindig az Urat dicsőíti (Máté 5,16). Ez azt jelenti, hogy Isten népe…

Sok az akarnok ezen a világon. Az ember legnagyobb bűne az akarnokság, amivel a legnemesebb eszmék mögé bújva is csak saját magát képviseli. ISTEN AKARATA az egyetlen tökéletes akarat. Isten akarata az élet, az örök élet, az üdvösség. – 1. Az Úr akaratára bízták magukat, az apostol és munkatársai,…

A búcsúzás egy összetett, emberi érzés, tele nosztalgikus gyarlósággal, rámutatva halandó életünk nyomorúságára. De ne becsüljük le azt, ami annyira emberi. Amikor e földi létben VÉGSŐ BÚCSÚT veszünk; az mindig megrendítő (25). Pál búcsúja Milétoszban, az efezusi gyülekezet vezetőitől, azonban…

Ne felejtsük el, hogy A TRÓÁSZI ALKALOM EGY RENDKÍVÜLI ISTENTISZTELET volt. – 1. Hiszen reggel Pál továbbindult: Asszoszban szállt hajóra, majd Mitiléné, Khiosz és Számosz érintésével jutott el Milétoszba (15). Itt búcsúzott el az efezusi vénektől, és igyekezett Jeruzsálembe, a pünkösd napjára…

AZ ELSŐ KERESZTYÉNEK a hét első napján, vasárnap gyűltek össze, hogy Isten Igéjén keresztül tanítást halljanak Jézus Krisztus evangéliumáról, és az úrvacsorában részesüljenek is annak öröméből (7). – 1. Ez ma is a keresztyén istentisztelet három fontos eleme: összegyülekezünk a hét első napján, a…

– Pál az efezusi események után több hónapot töltött a második missziói úton alapított macedóniai gyülekezetekkel: Filippi, Thesszalonika, Bérea (1). Az apostol itt számos beszédben intette őket (2), ahogy elköszönésekor az efezusiakat is. A „paraklézis” több fontos jelentéssel bír: könyörgés,…

– Artemisz a szerelem, a vér, az arany istennője. Kis szobrokban is kiábrázolták az istennőt, és az efezusi mesterek nagy jövedelemre és jólétre tettek szert ebből (24–25). – Aztán jött ez a Pál, és azt hirdette, hogy a kézzel csinált istenek nem istenek! – Azonnal csődület támadt, hiszen a…

– Hányan és hányan akarnánk mindent a magunk szolgálatába állítani! Egész életünk erre irányuló próbálkozás: rám figyeljenek, én legyek középen, én legyek az elismert, nekem legyen még több… Ez a bűn: amely még Istent is a maga szolgálatába állítaná. A primitív vallások kifejezésével ezt a…

– A hit a feltámadott Jézus Krisztusba vetett hit: bűnbocsánat, új élet, örök élet, megváltás, végső maradéktalan megoldás, üdvösség. Ezeket csakis az Úr adhatja nekünk. A Szentlélek által lesz Isten üdvözítő ajándéka a miénk, amit hittel ragadhatunk meg. Ennek a bizonyosságnak a gazdagságával…

– Apollós nagy tudású alexandriai zsidó ember volt, aki ismerte az Úr útját, ismerte az Írásokat, de nagy hellén tudással is rendelkezett, ékesszóló, karizmatikus ember, aki lenyűgözően és helyesen tanította a Jézusról szóló Igéket (24–25). – Csakhogy Apollósban volt még „fogyatkozás” hitbéli…

– Pál itt leírt útvonala a második missziói út végét, majd a harmadik út kezdetét tömören jelzi: Korinthus, Efezus, Cézárea, Jeruzsálem, Antiókhia; majd a harmadik missziói út kezdete, Galácia és Frígia gyülekezeteit végigjárva újra Efezus (18–23). Többezer kilométer, az akkori viszonyok között,…

– Korinthus az ókor modern városa, hiszen itt „minden van”, szabadon együtt, sokféle nép közösségében: hatalom, pénz, erőszak, de jogi szabályozás is; vallások sokasága, misztika, babona, züllöttség; dúsgazdagok, nyomorgó szegények és kétharmad rabszolga. Lehet itt remény, bármit is hirdetni, ami…

– Véget nem érő vitatéma lehet, hogy mennyire kell előkészítenünk mondanivalónkat ahhoz, hogy a hallgatóság befogadhassa azt. Mennyire kell megágyaznunk az üzenetnek? Hol van az a határ, amitől kezdve már kiszolgáljuk a hallgatóságot, és ez észrevétlenül is maga alá gyűri az evangéliumot? Az…

Szeretném folytatni a tegnapi gondolatsort, miszerint a béreaiak nemeslelkűek voltak. Innen Pál Athénba kényszerült, a Béreába érkező thesszalonikai zsidók haragja elől (17,13). Ez a kényszer azonban Isten vezetése. Itt Athénban látjuk, hogy mit eredményez az, amikor az okos, tehetséges,…

Pál és munkatársai Thesszalonikától ötven kilométerre délnyugatra, Béreába menekültek. Isten ereje kellett ahhoz, hogy itt is először a zsinagógában hirdessék az Igét, noha Thesszalonikában ez veszélyes helyzetet teremtett számukra. Isten országának ügyében járva az elhívott ember nem a…

THESSZALONIKÁBAN volt zsinagógájuk a zsidóknak, nem úgy, mint Filippiben. Pál és munkatársai tehát itt is először a zsinagógába mentek (1). – 1. Három szombaton át, az Írások alapján magyarázták, bizonyították, kemény vitát is vállalva, hogy Jézus a Krisztus, aki szenvedett, meghalt, feltámadott,…

FILIPPIBEN nem épült zsinagóga. A városkapun kívül szoktak imádkozni azok, akikből majd zsinagóga szerveződhet, ha megfelelő számú férfi összegyűlt. A szabad ég alatt, a rituális mosakodásokhoz szükséges folyóparton most is asszonyok imádkoztak. – 1. Pál és a vele lévők részt vettek az asszonyok…