RAJONGVA…

– 1. Pál bűnbánattal visszatekintett a korábbi, a mózesi törvényhez, vallási örökségéhez hajthatatlan szigorral ragaszkodó óemberére. Nyilvános bűnvallás volt ez: szigor (3); mások gyilkos üldözése (5), megkövezése (17–20); rajongás, mégpedig rajongás az Istenért (3).

– 2. Nincs rettenetesebb a rajongásnál; főleg, ha valaki Istenre hivatkozva rajong, miközben gyűlöl másokat, és imádja magát. Akin az Úr Jézus Krisztus könyörült, mint Pálon a damaszkuszi úton, az megtér, megújul, és sokféle gonosz dolgából is megtér, legelsőként vallásos és kegyes rajongásából, túlhajtott, embertelen buzgóságából (6–16).

– 3. A józanság Lelkével megáldott ember (2Timóteus 1,7) pedig hűséggel tanúságot tesz mindenkor, minden népnek, Isten megváltó szeretetéről (15), rajongás és ítéletes szigor nélkül, de prófétai bátorsággal.

Prédikátor 2,1–11

28. zsoltár