Igazak és bölcsek jussanak hatalomra (2-4), akik megértik a nincstelenek ügyét (7; 13-14), nem önteltek (8; 23), hanem meghallgatják azt is, akinek más a véleménye, de mégis kezükben tartják a gyeplőt, vagyis biztosítják a rendet és a nyugalmat (9), mert mindenekelőtt az Úr…

A TETTLEGESSÉGRŐL. Egy „ihletett” kisfilm terjed az interneten, amelyben tizenéves fiúcskákat kérdez egy riporter. Először általános kérdésekkel indít: hogy hívnak, hány éves vagy, mi szeretnél lenni, ha nagy leszel és miért? A kisfiúk udvariasan, értelmesen válaszolnak. A…

A BUZGÓSÁGRÓL. Nagyon fontos a buzgóság a munkában, a szolgálatban, feladatunk végzésében, egész életünkben. Nagyon fontos a buzgó előzékenység embertársainkkal szemben. Mindennél fontosabb a buzgóság a hitben, kegyességben. De ezt a buzgóságot a józanság lelke, Isten Lelke…

A DICSEKVÉSRŐL. Nem tudjuk, mit hoz a következő nap, ezért nem dicsekedhetünk azzal, de mégis reménységgel tekinthetünk a jövőbe, hiszen olyan Urunk van, aki feltámadott. A hívő ember ezért egyszerre alázatos, ugyanakkor reménységgel teli életet él (1). Az istenfélő ember nem…

A RESTSÉGRŐL. Restek vagyunk. Mivel gyakori téma ez a Példabeszédek könyvében, ezért most merjük úgy értelmezni a restséget, hogy az is restség, ha az ember, sok teendőiben elveszik, és közömbösen ugyan teszi a dolgát, de nem tud súlyozni, és éppen ezért fontosabbak maradnak…

AZ OSTOBASÁGRÓL. Az ostoba ember legfőbb jellemzője, hogy dicsőségre vágyik, abban fürdik, pedig ez a dicsőség kétes, mulandó, és nem is veszi észre, hogy hajszolt dicsőségében nevetségessé válik (1). Az ostoba embert nem lehet meggyőzni (12), ugyanazt szajkózza újból és…

AZ ÖNURALOMRÓL. Az önuralom kevés, Jézus Krisztus uralkodjék az életünk felett.* Mindkét véglet szánalmas, az önuralom nélküli ember ugyanúgy, mint a ridegen fegyelmezett ember. Kár, hogy mi csak ezeket a végleteket ismerjük. A Krisztus követése: az Isten uralmának…