– Meródak-Baladán az Asszíriát majdan felváltó Babiloni Birodalom megalapítójának tekinthető. Asszíria Kr. e. 745-ben foglalta el Babilóniát. A babiloni ellenállás hőse Meródak-Baladán lett, aki Kr. e. 721-ben jutott hatalomra, és Kr. e. 712-ben látogatta meg Ezékiást, Júda királyát, akiben szövetségest keresett maga mellé, Asszíria ellenében.

– Ezékiás király személye mutatja azt a tényt, hogy mindig az Isten kegyelme tartja meg a hit emberét. Lám: a hitünk gyarló, hullámzó. Itt fel és alá hullámzik minden, a hitünk is! (Barth Károly) Ezékiás király a hit embere volt, és mégis magasságokon és mélységeken keresztül hordozta őt az Úr.

– Az előző fejezet hitbéli magassága után ismét a mélységek következnek.

Ezékiás király most az Istenbe vetett bizalom nélkül cselekszik; hibát hibára halmoz a betegségéből felgyógyult, csodás ima-meghallgatást tapasztalt júdai király.

Ezékiás e-világi szövetségektől remél segítséget, a sok prófétai intés ellenére is.

A király hiúságát legyezgeti a babiloni uralkodó levele, ajándéka, figyelme; ezért nemcsak fogadja a babiloni követeket, hanem teljesen kitárulkozik, dicsekszik, mindenét megmutatja (1–2).

Amikor pedig Ezékiás prófétai figyelmeztetést kap, hogy Babilónia valóban legyőzi majd Asszíriát, de azok nem segíteni fogják őket, hanem fogságba hurcolják népét, akkor Ezékiás fellélegzik: én és a velem lévők akkor még megússzák (3–8). Mai napig így gondolkodunk mi is; nemcsak a hitetlenek, hanem a hívők is. Ezer példát tudnék sorolni itt, erre nézve…

– Uram irgalmazz, Krisztus kegyelmezz!

Lukács 1,1–25