Jézus ellenfelei mind megszégyenültek, a többiek pedig örültek az Úr tetteinek (17). – 1. Örömünk oka: Felegyenesedhetünk görnyedtségünkből, és leborulva dicsőíthetjük az Istent (13). Az Úr a szabadulás örömét adja népének, hogy felegyenesedve dicsőítsük Őt. Ez a felegyenesedés a hitből fakadó bizonyosság, és egyben az az Úr előtti hódolat, amely mindig alázatos marad. – 2. A bizonyosság öröme: Az Úr nem engedi az Ő ügyét, így bennünket sem megszégyenülni, nem enged beleveszni hiábavaló vitákba, még teológiai vitákba sem, nem enged végképp meggörnyedni az élet terhei, bűnei, betegségei alatt, nem enged elveszni. Nincs ennél nagyobb öröm. Ő megtanít, meggyógyít, megvált és megbékít; – azaz üdvözít. – 3. Az ingyen kegyelem öröme: Jézus Krisztus nemcsak tanít, hanem minden ok nélkül észreveszi a tizennyolc éve görnyedt asszonyt, és megszabadítja betegségéből. Ezzel Jézus egyértelművé teszi a dolgokat, nemcsak a fárasztó és felesleges nyugalomnapi vitát illetően, hanem arra nézve is, hogy Ő mindig a meggörnyedt életek oldalán áll. Csak, aki meggörnyedt, azt lehet felemelni, ám a felemelt ember mindig leborul az Úr előtt.

Prédikátor 9

163. dicséret