TÉNYLEG MEGTALÁLTUK A MEGVÁLTÓT? Mik a biztos jelei ennek? – 1. Követni Jézust (37), Az Ő közelében lenni mindig (38–39), Őrá tekinteni (36), vagyis Igéjét hallgatva, mindent Őtőle várni. – 2. Kimozdulni a „fügefa alatt hűsölő, önző életélvezet” nyugalmából (48), felismerve Jézusban az Isten Fiát, az egyház Urát, a világ Királyát (38–39), és az Őtőle kapott szolgálatban továbbadni az örömhírt másoknak (40–41). – 3. Elfogadni az Úr rólunk való üdvözítő gondolatát, ami meghatározó időkben kősziklává erősít bennünket (42), és az eseményekben mindig meglátni a „mennyei többet”, a „megnyílt ég” alatt (45–51).*
Példabeszédek 1,20–33
140. zsoltár
Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:
* – 4. A fenti jelek alapján valóban nekünk szegeződik a kérdés, hogy tényleg megtaláltuk-e a Megváltót? Ezeket a sokszor hangoztatott jeleket mai alapigénk alapján sorakoztattam egymás mellé. Nyugodtan tartsunk önvizsgálatot!
– 5. Az önvizsgálat során egyet biztosan állapítsunk meg… Amit most mondok, az egy kicsit kellemetlen lesz, sőt durva, de egyszer felelősen ki kell mondani. Állapítsuk meg, mondjuk ki, hogy sok „szuperhívő”, akinek ajkáról folyamatosan hangzik az Ige, és a mi Urunk, Jézus Krisztus neve, valójában igen messze van még az Isten országától (Márk 12,28). Ezek a „szuperhívők” a saját kegyességük, tanításuk, hitük és hitgyakorlatuk igazától önhitten megmámorosodva valójában minősíthetetlenül viselkednek, úgy, ahogy egy hitetlen sem viselkedik másokkal. Konkrét példákat mondok: nem fogadják a köszönést; elfordítják a fejüket; templomi istentiszteleten, ha nem a nekik „kóser” ember prédikál, lehajtják a fejüket, a Bibliájukat lapozgatják, a fejüket csóválják, mobiloznak, esznek, tüntetőleg nem figyelnek; mindent lefitymálnak, ami nem tőlük ered. Ennél képtelenebb dolgokat is láttam már. Ez a valóság, ez nem kitaláció. De megállnék egyszer ilyenkor, és ezeket a „szuperhívőket”, kezemben ostorral szívesen kiverném a templomból. De ezt csak az Úr tehette, mert Ő féltő szeretetből tette, én meg gyarló indulatból tenném (János 2,15).
– 6. Szóval, nem az, aki mondja, nem az találta meg a Messiást (Máté 7,21), mert az lehetetlen, hogy aki megtalálta a Megváltót, illetve akit az Úr Jézus Krisztus megtalált, az ilyen tapló, pökhendi módon doboltassa közhírré az egyetlen igaz hit képviseletét. Van egyetlen igaz hit, Jézus Krisztus az út, az igazság, az élet (János 14,6), de óriási hibát követünk el, ha önmagunkat tartjuk az útnak, az igazságnak és az életnek.
