JÓBNAK CSAK ISTEN MARADT. – 1. Micsoda kegyelem alatt van Jób, aki kétségbeesett panaszában is végig számol Urával! – 2. Noha Jób nem ismerheti még azt a tágas teret, amit mi, mai olvasók nemcsak a kerettörténetből tudunk, hanem még inkább Jézus Krisztus feltámadásából; – miszerint Isten velünk van (Máté 1,23), minden napon a világ végezetéig (Máté 28,20). – 3. Micsoda kegyelem alatt vagyunk, ha ez a reménység a nem enyhülő fájdalmak (6), a teljes kimerültség (7), a totális összetörettetés (12) idején is bizonyosságunk; – még akkor is, ha az képzik meg bennünk, hogy az Úr támadt ellenünk! (8–17) – 4. Hiszen amíg az Úr „üt rést rajtunk” (14), események és emberek által, addig nincs baj. Az Ő kezében lenni, a nyomorúság idején is üdvösség! (Ézsaiás 49,16) Csak ezt el ne felejtsük soha! Ő nem enged el akkor sem minket, ha mi elfelejtenénk is ezt a bizonyosságot (Róma 8,38). Van tanunk a mennyben, aki mellettünk bizonyít a magasságban! (19)

Cselekedetek 21,1–16

122. zsoltár

* Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

Jób negyedik válasza először a barátokhoz szól (16,2–5), majd Istent szólítja meg (16,6–17,1), végül barátairól is Istennek beszél (17,2–16).