MIÉRT MENT MENNYBE A MI URUNK? – 1. Ő a mennyben, az Atya színe előtt közbenjárónk. Ő, mint a mi fejünk, minket tagjait szintén fel fog vinni oda. Ő Lelkét küldi nekünk, akinek ereje által nem a földiekkel törődünk, hanem az odafelvalókkal, ahol Krisztus van, ülvén az Istennek jobbján (Heidelbergi Káté 49.).  – 2. A mai Ige szerint is nagy szükségünk van az Úr Jézus Krisztus közbenjárására, amit népéért mond. Nagy szükségünk van a mennyei reménységre és Lelkének erejére, mert Isten népét kezdettől fogva sokféle széthúzás gyengíti. Már itt, Júda törzse és a többi törzsek, összefoglaló néven az izráeli törzsek összevesztek egymással, most éppen Dávid királyon. – 3. Milyen gyerekes ez a veszekedés, és mégis halálosan komoly, amely aztán Isten népének kettészakadásához, és sok nyomorúsághoz, méltatlan állapotokhoz vezet. Ma sem különb a helyzet. Veszekszünk azon, hogy ki a hívőbb, kinek van tökéletesebb teológiai látása, ki az igazabb, kihez áll közelebb a „király”; – és közben olyan „belterjesekké” lettünk, hogy a világ elrohant mellőlünk. A világ nagy bajba kerül az élő hit nélkül. Viszont ezt az Úr rajtunk kéri majd számon!

Cselekedetek 13,1–12

359. dicséret

* A teljes igemagyarázat:

MIÉRT MENT MENNYBE A MI URUNK?

– 1. Ő a mennyben, az Atya színe előtt közbenjárónk.

Ő, mint a mi fejünk, minket tagjait szintén fel fog vinni oda.

Ő Lelkét küldi nekünk, akinek ereje által nem a földiekkel törődünk, hanem az odafelvalókkal, ahol Krisztus van, ülvén az Istennek jobbján (Heidelbergi Káté 49.). 

– 2. A mai Ige szerint is nagy szükségünk van az Úr Jézus Krisztus közbenjárására, amit népéért mond.

Nagy szükségünk van a mennyei reménységre és Lelkének erejére, mert Isten népét kezdettől fogva sokféle széthúzás gyengíti.

Már itt, Júda törzse és a többi törzsek, összefoglaló néven az izráeli törzsek, összevesztek egymással Dávid királyon.

Az izráelieket bosszantotta, hogy a júdaiak kisajátítják a királyságba visszatérő Dávidot (42).

Amikor a júdaiak azzal érveltek, hogy Dávid közülük való (43), akkor az izreáliek tízszeresen nagyobb voltukra hivatkoztak (44).

Akik támogatták a Dávid elleni lázadást, most nagy hangon követelték maguknak Dávid királyt (44).

– 3. Milyen gyerekes ez a veszekedés, és mégis halálosan komoly, amely aztán Isten népének kettészakadásához, és sok nyomorúsághoz, méltatlan állapotokhoz vezet.

Ma sem különb a helyzet.

Veszekszünk azon, hogy ki a hívőbb, kinek van tökéletesebb teológiai látása, ki az igazabb, kihez áll közelebb a „király”; – és közben olyan „belterjesekké” lettünk, hogy a világ elrohant mellőlünk.

A világ nagy bajba kerül az élő hit nélkül.

Viszont ezt az Úr rajtunk kéri majd számon!

– 4. Ígéretünk van, hogy megállhatunk Őelőtte!

Ez a kegyelem azonban arra indít bennünket, hogy abbahagyjuk a sok ostobaságot, és egymás helyett a ránk bízott drága kincsre vigyázzunk!

A kincsre pedig továbbadva lehet igazán vigyázni! Erre a kincsre, az evangéliumra mindenképpen csak így lehet vigyázni (2Timóteus 1,14).