Olyanok vagyunk, mi emberek, mint az a valaki, akik a szüret után keres fürtöt, vagy fügét; vagyis sokszor elkésünk, nem jól időzítünk, elmulasztunk kivételes alkalmakat (1). Csalódásainkban aztán olyanokká leszünk, mint a „darócpokróc”, tele elfojtott, vagy kiélt…