RENDBEN LEGYENEK A DOLGOK! Egy neves állami vezető mondta, amikor keménykezűségét megelégelték az újítók: „reform igen, káosz nem”; hamarosan azonban lemondott, lett is elviselhetetlen káosz.* Eredetileg a király koronázási éneke volt ez a zsoltár. A király elfogadta Isten törvényét, és megfogadta, hogy felségterületén ügyel arra, hogy Isten életet szolgáló kijelentése szerint történjen minden (2). A király ígérte: nem engedi, hogy a gonosz és csalárd szív irányítsa az ország életét (4), nem tűr meg semmi haszontalanságot és széthúzást (3), titkos rágalmazást, nagyot akaró kevélységet (5), álnokságot, hazugságot (7). Ezért a király minden reggel megvizsgálja magát és országát, vagyis az Isten színe elé áll, hogy az Úr áldott rendjét képviselhesse mindenkor, és soha ne önmagát; mert csak így van joga elnémítani a gonosztevőket (8); és csak így van lehetősége támogatni a hűségeseket (6); ugyanis amíg az ember magát képviseli, addig a gonoszok és a hűségesek meghatározása igen veszélyes és részrehajló lehet.**

Zsidók 11,8-22

254. dicséret

* Igenis, kell, aki az élre áll, és még inkább kell, hogy az Úr gyermeke legyen az élen.

** - Emeljük ezek után ezt a zsoltárt a teológia szent magasságába. Az tudja Isten rendjét (törvényét) komolyan venni, és soha nem önmagát képviselni, aki részesült Isten megváltó, krisztusi szeretetében. Az evangélium körbeveszi a törvényt, mint ahogy a frigyláda a Tízparancsolatot. Az ilyen ember, közösség, vezető képes ügyelni (ügyelni akarni) az Úr tökéletes útjára, naponta elkérve Isten segítségét ehhez az úthoz: „Mikor jössz hozzám?” (2).