Gyakran megyek el egy olyan állomás mellett, ahol egy vakvágány végén még látható az un. „mozdonyfordító”. Ez egy hatalmas tányér, ahol a mozdonyt ellenkező irányba állították. Ma már nem használják, szétesett az egész szerkezet.* Az enyészetnek kitett eszköz azonban azt a gondolatot ébresztette bennem, de jó lenne, ha életünk bizonyos pontjain rendelkezésünkre állnának ilyen „fordítók”, amelyek megfordítják az életünket, még mielőtt lefutunk a vakvágányról. A Seregek Urának féltő szeretete képes arra, hogy fordulatot adjon az eseményeknek (6), és ne az ítéleté, a pusztulásé legyen az utolsó szó.** Az Úr ezt a szeretet Egyszülött Fiában mutatta meg (5-6). Az evangélium szerint ugyanis Jézus Krisztusban teljesedett be ez a prófécia (Lukács 1,79). Az Uralom már az Ő vállán van (5). Isten országa már itt van. Ahol a legkuszább helyzetben is adatik bölcs tanács, ahol a legelviselhetetlenebb helyzetben is van erő, ahol a halál-erők győzelme fölött is úrrá lesz az örök élet diadala, ahol az indulatok felett győz az Isten békessége; ott megtapasztaltuk a megváltó Krisztus uralmát, az Isten országának jelenlétét. A kérdés csupán az, hogy akik közénk jönnek, megtapasztalnak-e valamit Isten szeretetének áldott uralmából, az Isten országának valóságából?

Cselekedetek 10,1-16

512. dicséret

* A gőzmozdonyok idején volt ezeknek a „fordítóknak” jelentősége. Ma a szerelvény többnyire végighúz a kijelölt pályán, egészen a végállomásig; illetve a mozdony mindkét irányban egyenlő teljesítménnyel mozog.

** Hogyan cselekszik Isten szeretete? – Ez a szeretet először az örök élet bizonyosságát hozza el, mert ez a reménység változtathatja meg a földi életet (9,1). A sötétségben botorkálók, a halál árnyékának völgyében járók számára fényességet ragyogtat az Úr szeretete. A fény itt szimbólum. Sokkal többet jelent, mint tájékozódást. A fény itt nemcsak enyhülés a sötétség félelmei között, nemcsak megoldás a bajban és gyógyulás a betegségben, hanem megváltás a halálban a haláltól. – Az Úr szeretete átformálja ezt a földi életet is: örömöt ad, életkedvet, életlehetőséget, áldást a munkára, azaz aratást (9,2); továbbá szabadulást az ellenségtől; valamint a konfliktusok megoldását (9,3-4). Ez az állapot több, mint a békesség. A békesség ugyanis illúzió ebben a világban. A konfliktusok bölcs kezelése azonban valóságos lehetőség, hogy ne dübörögve és vért áztatva, egymást sanyargatva rendezzük dolgainkat.