Felelősséggel tartozunk, hogy megtegyük mindazt, amire képessé tett bennünket az Úr; ugyanakkor nem kell erőlködni azon a határon túl, ahol már nincs Tőle való küldetésünk és képességünk. Az egyik áldott nyugtalansággal, a másik pedig áldott nyugalommal tölthet el bennünket. A kettő között pedig az Úr Lelke mutassa meg a határt: hol van küldetésünk, és hol nincs sem keresnivalónk, sem kompetenciánk. Összetévesztve a területeket ugyanis sok bajt okozhatunk: akár ha nem tesszük, amit tenni kell; akár tesszük, amire pedig nincs felhatalmazásunk. Urunk, adj ehhez is világos látást!

Máté 18,11-20

229. dicséret

Szerző: refdunantul  2012.03.02. 04:00 komment

süti beállítások módosítása