Jób és barátai számára alapvető kérdés az igazság kérdése. Jób ragaszkodik a maga igazához, a barátok védik a „Tan” igazát, Elihú Isten igazát akarja képviselni. Ekkor megszólal az Úr! Amit mond, az egészen döbbenetes. Nem azt mondja, hogy Neki van igaza és kész: Isten nem ragaszkodik a maga igazához, egyedül Ő nem! Istennél nem arról van szó, hogy szemben állnak egymással igazságok, és a „perben” csak az egyik félnek lehet igaza; de Isten nem is azt állítja, hogy egymással ellentétes dolgok is lehetnek önmagukban igazak, és végül is sokféle igazság létezik, előbb-utóbb pedig mindenkinek majd csak igaza lesz. Távolról sem erről van szó! Hanem arról, hogy nem a mi dolgunk a különböző igazságokat egymással szembeállítani, főleg nem a mi dolgunk ezek között dönteni. Egyet tehetünk csupán: az élő Istent megkérdőjelezhetetlenül igaznak tartjuk, az Ő vitathatatlan igazágából minél többet megismerünk, és ahhoz igazodva engedjük, hogy Isten igazsága átjárja az életünket. Jézus Krisztusban van utunk, igazságunk, és életünk. Nekünk nem azt kell harsogni, hogy mi és ki nem igaz, hanem újjászületve beleélhetjük a világba az igazságot, Krisztust!
János 14,22-24
454. dicséret