Isten kegyelmét kaptuk. – 1. A kegyelemből pedig üdvösség fakad, a soha el nem múló öröm. Az üdvösség Jézus Krisztusban van. Az üdvösség Isten megsegítő, megszabadító hatalma. Az üdvösség most van, vagyis áthatja a jelent, hiszen Jézus Krisztus él. Ezért az üdvösséggel nem lehet visszaélni, mint akik hiába kapták a kegyelmet (1-2). – 2. Az üdvösséget nyert ember felvállalja a szenvedéseket is, Jézus Krisztus ügyéért. A „happy” keresztyénség hazug. A keresztyén öröm egészen más, amely tud reménységgel sírni mindaddig, amíg szenvedés van ezen a világon; tud együtt szenvedni a másikkal, noha nem szeret szenvedni, mert szenvedni nem jó; tud türelmesen és áldozatokat hozva szeretni (4-7). A szenvedés része, hogy noha semmi megütközést nem keltünk, mégis szidnak bennünket és szolgálatunkat (3). Sőt szidjuk mi „belülről” is egymást rendesen. A szidalmazó mindig ítélet alatt áll. – 3. Az üdvösséget nyert ember mindig bizonyos abban, hogy ebben a világban nincs semmije, de mégis az övé minden (8-10).

Eszter 2,19-23

73. zsoltár