Mennyi tévelygés van az életünkben! Pedig Isten gazdag örökséget készített nekünk. Mi pedig tévelygünk, mert nem ismerjük, sem az Isten Igéjét, az Ő útbaigazító szavát, sem az Isten újjászülő hatalmát. Jézus Krisztus mondja mindezt (Máté 22,29). Egyedül Ő tud megszabadítani a halálos tévelygésektől újjászülő hatalma által.
A fejezetben felsorolt tévelygések idegenül hatnak ránk, első olvasatra, de aztán kiderülhet, hogy ma is eleven bűnökről van itt szó.
A gyermekáldozat egy rettenetes pogány áldozati szokás volt. Az ammoniták istene volt Molok, akinek a gyermekáldozatokat bemutatták. Még Salamon is olyannyira eltévelyedett, hogy az idegen kultuszok között, ezt is beengedte országába (1Királyok 11,7). Jeruzsálem mellett, a Ben-Hinnóm völgyében mutatták be ezeket az áldozatokat. Jósiás király vetett véget ennek az istentelen tévelygésnek (2Királyok 22,10), amelyet az élő Isten törvénye, Igéje határozottan és halálos büntetés terhe mellett tilt meg (1–5). A gyerekáldozatnak sajnos ma is sokféle formája van: nemcsak a kiemelt gyerekbántalmazásokra gondolva; hanem a közismert gyerekmunkára, gyerekrabszolgaságra, a névtelen és kiszolgáltatott szenvedő gyerekek tömegeire is; valamint azokra, akik a jóléti társadalomban már sem Istent, sem embert, de még a saját szüleiket sem tisztelik (9). Ezek a gyerekek mindent megkapnak és semmi sem elég nekik, miközben semmi nevelés, semmi útbaigazítás, semmi elvárás és semmi következmény nincs az életükben; vagyis ezek a gyerekek nem kapnak semmi személyes szeretetet, csak tárgyakat. Ez mind gyermekbántalmazás.
Ezek mellett Isten törvénye világosan megtiltja a jövendőmondást, a halottidézést, és a természetellenes szexuális bűnöket (6). Ugyanakkor Isten Igéje egyértelmű tiltást ad a testi paráznaság más fajtáival kapcsolatban is (10–21). Ma, egy szexuálisan is felszabadult világban, még fontosabbak ezek a rendelkezések. Isten nem a testi szerelem szépségét, örömét, fontosságát, nélkülözhetetlenségét vitatja el tőlünk, hanem annak halálos veszélyeitől óv meg bennünket, hiszen a szexualitás csak isteni mederben lehet életet kiteljesítő örömmé, egyébként legyőzhetetlen és pusztító áradattá dagad. Lelkigondozóként tudom, mit okoz a „legvagányabbnak” tűnő férfi és nő életében egy házasságtörés, vagyis az, ha valaki férjes asszonnyal paráználkodik (10). Az itt olvasható bűnkatalógus „legegyszerűbb” esetét emeltem most ki: és ez is halálos bűn, mert belehal a test és a lélek, és halálosan összekuszálódik utána az egész élet. Isten nem azért tilt valamit, hogy elvegyen, hanem azért, hogy életünket meggazdagítsa.
Isten Igéje világossá teszi az utat. Isten Igéje egyértelművé teszi, hogy mit szabad és mit nem szabad. Isten Igéje hangsúlyozza, hogy Isten népének tagjai vagyunk, az Ő tulajdonai, Isten szentsége minket is megszentel, megtisztít, nem enged minket tisztátalan területre (7–8). Ő még a gerjedelmeinket is kezében tartja. Jézus Krisztusban megbocsátotta bűneinket, korábbi életünket elfedezte, és Ő nem engedi, hogy kegyelmével visszaéljünk (22–26). Ez a megváltás. Mi Isten üdvösséges ígéreteinek örökösei vagyunk! (24) Az örökösnek be kell tartania az örökhagyó rendeléseit. Isten azonban olyan örökhagyó, aki méltóvá is tesz bennünket, megváltó hatalma és kegyelme által, az öröklésre.
