Isten érintése: kifejezi az Ő szuverenitását. Ő az Úr, a Seregek Ura, mindenek Ura: ég és föld; múlt, jelen és jövő; élet és halál; egyház és világ Ura Ő. Isten mindent tökéletesen tud, Ő mindent jól tesz, Ővele nem szállhatunk vitába. Az Ő szentsége és tökéletessége előtt nem állhat meg önmagában senki, aki ebből az „elferdült” világból való (1–6).
Isten érintése hitre vezeti az övéit. Isten Úr volta ugyanis alázatra, bűnbánatra, Isten előtti hódolatra hív; és éppen az az ítéletünk, ha azt gondoljuk, ránk az Ő hatalma nem vonatkozik: „…akik azt gondolják: nem ér el minket…” (10) Isten kegyelme az, hogy amikor Ő megérintett minket, akkor megrendülhettünk és leborulhattunk Őelőtte. Ez a leborulás az Úrra való hagyatkozást jelenti, azzal a bizonyossággal, hogy Ő mindent szépen intéz. A Seregek Ura előtti hódolat az Ő megtartó kegyelmére hagyatkozik, amely megőriz még a halálon túl is. Ez a hit csodája. Az Úr előtt megrendülnek még a küszöbök is (1). Hogyan lehetséges, hogy a ma embere nem tud megrendülni az Úr előtt? Aki pedig nem tud megrendülni az Úr előtt, az minden tekintetben rendíthetetlen lesz, érzéketlen és irgalmatlan, mint aki önmagán kívül senkin és semmin nem tud megrendülni.
Isten érintése Jézus Krisztus. Milyen döbbenetes, hogy Isten az, aki megrendült rajtunk, a mi „halálos” életünkön. Isten érintése önmagában jogos ítélet lenne, mert a szent Isten nem tűrheti a bűnt. Isten érintése, Jézus Krisztusban, kegyelemmé lett hívő népe számára, a maradék számára (8). Isten, Jézus Krisztusban felállítja életünk összedőlt sátrát, kijavítja annak réseit, és olyanokká leszünk, mint hajdan, amikor Ő eredeti szentségben és jóságban megalkotta az első embert (1Mózes 1,26–31). Isten, Jézus Krisztusban, birtokba vett bennünket, az Ő tulajdonai vagyunk, biztonságban vagyunk (11–12). Isten érintése, Jézus Krisztusban, helyreállítja a teremtett világot is (13–15). A régiek elmúltak és újjá lett minden (2Korinthus 5,17). Reménységünk van, „megtartott maradék” vagyunk. Másokért is – mindenkiért – közbenjáró könyörgést mondunk szüntelenül, hogy az Úr érintse meg őket, a Jézus Krisztusban.
