Rendezni a dolgainkat! (Máté 24,44; 2Korinthus 9,3)

Kegyelmi állapotban van az, akit szíven üt ez a felszólítás. Az ilyen ember azt is látja, hogy mennyi minden rendezetlen az életében. Sőt, aki kegyelem alatt van, az azt is belátja, hogy a lényegi dolgokat nem tudja a maga erejéből elrendezni. Gondoljunk csak bele, milyen komoly és rendszeres erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy az iratok ne árasszák el a dolgozószobánkat, a mosatlan edények ne legyenek úrrá a konyhán, a szennyes ruha ne csorduljon ki a kosárból… Pedig hol vannak ezek a problémák az igazán nagy és jóvátehetetlen mulasztásainkat, hibáinkat, bűneinket illetően! Kegyelem, ha elkezd fájni az élet, annak ezernyi bajával; és kegyelem, ha mindenekelőtt megkínoz a magam életének rendezetlensége, félig kész volta, amely megváltás után kiált (1).

Végig azon gondolkodtam, hogy mit jelenthet ez a fejezet a ma emberének, aki nem járatos a Biblia világában. Bizony, még a Bibliában a járatosoknak is belekezdhetnénk, hosszan, versenként magyarázni ezt az igeszakaszt, Melkisédek rendjéről, meg a főpapi tisztről, és lehet, hogy még mi magunk is belekeverednénk (2–10). 

Legyen elég most ennyi… Akkoriban a főpap újból és újból rendezte az emberek Isten elé tartozó, rendezetlen dolgait, áldozatokkal és ajándékokkal (1). Isten, a gyarló emberi logika szerint rendezte a dolgokat az Ószövetségben: ajándék kell, áldozat, engesztelés – „lekenyerezés” –, és egy ideig kiegyenlítődnek a dolgok; aztán kezdődik minden elölről. Majd a mi Urunk Jézus Krisztus, mint egyetlen és tökéletes főpap, isteni hatalmával maradéktalanul és örökre elrendezte a mi halálosan elrontott emberi dolgainkat. Ezzel örök megoldást, örök üdvösséget szerzett nekünk. Az Újszövetségben Isten adott ajándékot nekünk, nem mi Őneki; és ez a semmihez sem hasonlítható ajándék engedelmessé tesz bennünket, megtisztít, sok mindent már „itt” elrendez (9).

Jób 25

Szerző: refdunantul  2020.12.04. 04:00

süti beállítások módosítása