Mit tudnak rólunk? Mit hangoztatnak rólunk? A mai, modern világban szinte mindent tudhatnak rólunk, ha akarnak. Mivel egyikünk sem tökéletes, sok gyengénket kinagyíthatják, ha az az érdekük egyeseknek. Éppen ezért, tisztességesnek kell lenni, és annak is kell látszani! Persze nincs az a modern technika, amely a felszínen túl belénk láthat. Csak Isten ismer minket igazán, bűneinket megbocsátja, de szív szerint alkalmassá tesz bennünket arra, hogy Őneki éljünk, hittel, szolgálóan hiteles élettel, tiszta és jó lelkiismerettel.
Sztefanászról és háza népéről ezt jegyzi fel az apostol az elköszönésekben: ők a szentek, a gyülekezet, a Krisztus ügye szolgálatára szánták magukat. Sztefanászt az apostol Akhája első termésének nevezi, vagyis egyike az első korinthusi keresztyéneknek, akit Pál apostol maga keresztelt meg (1,16). Sztefanász Fortunátusszal és Akhaikosszal együtt meglátogatta Pált Efezusban, és nagy örömöt szerzett neki, lelki felüdülést (17–18).
Sztefanász és háza népe azt hirdeti, hogy Jézus Krisztus követése folyamatos szolgálat: hittel, örömmel, önzetlenül, Isten dicsőségére, a rám bízottak javára. Minél nagyobb a külső hatalom, annál nagyobbnak kell lenni a szolgáló lelkületnek (15).
Az apostol azt kéri, hogy azoknak engedelmeskedjenek a többiek, akikben olyan szolgáló lelkületű embert látnak, mint amilyen Sztefanász. Az ilyeneket válasszák meg vezetőiknek, vagyis engedelmességgel és imádsággal becsüljék meg azokat, szolgálva ezzel Jézus Krisztus ügyét, az egységet és a rendet. Külső hierarchia, engedelmesség nélkül nincs rend és egység. Hitben járva azonban a csúcson lévő a legnagyobb szolga (16).
A szolga soha nem fáradhat el, mindig kap erőt felülről, miközben felüdíti azokat, akiket az Isten rábízott. Itt a felüdítés krisztusi, baráti szeretetet, felelősséget jelent, a másik irányában. Aki szolgál, nem fárad, hanem még arra is van ereje, hogy a másikat felüdítse. Kegyelmi állapot ez. Ha már nem megy – nem biztos, hogy vég nélkül adatik nekünk ez a kegyelmi állapot – akkor a szolgálat más formáját kell választanunk (18).
2Sámuel 14,1–20
