– Az apostol saját népe küldetését, jövőjét tárja elénk, miközben ő maga is még jobban meg akarja érteni Izráel szolgálatát, a maga számára is magyarázza, értelmezi Isten cselekvését. Az élet fája mélyen belenyúlik az Isten kiválasztó kegyelmébe. Becsüljük meg az egyházban mindazt, ami Izráelből jött! A lelki Izráelért, az egyházért becsüljük meg a testi Izráelt, mert ők a gyökér, mi pedig az ágak, és az ág nem dicsekedhet a gyökérrel szemben (18).

– Számunkra azonban a konkrét teológiai kérdésnél még sokkal többet mond ez az igeszakasz. Ez Isten Igéjének csodája!

– Először is ne dicsekedjünk, mert – egy fához hasonlítva magunkat – mindnyájan a gyökér zsírjából élünk, a gyökér hordoz minket (18). Ez a gyökér túlmutat Izráelen; a Megváltóra, akiért kiválasztást nyertek (1Mózes 12,3). Ez a gyökér Isten megtartó szeretetének testet öltése: Jézus Krisztus. Minden ajándék! Minden kegyelem! Minden dicsekvés istentelen. Ennek a dicsekvésnek legfelszínesebb megnyilvánulása, amikor az új generáció kritikával ledarálja ez előtte jártakat, mert majd ők megmutatják. Persze ők is erre a sorsra jutnak majd. A dicsekvés gyarló példáit vég nélkül sorolhatnánk.

– Másodszor: Ne legyünk elbizakodottak! A dicsekvés leggyarlóbb formája a hívő gőg. Másokat elvetett az Isten? Téged megtartott? Kire mutogathatsz? Isten jósága, hitet ajándékozó irgalma alázatra indít, félelemre, istenfélelemre. Az istenfélelem egyik fajtája az a félelem, amely folyamatosan alázatban tart és mindig odakerget az Úrhoz. Akinek üdvbizonyossága van, az nem bizakodik el. Aki pedig elbizakodott, azt valójában elvetette az Úr, még ha hívőnek látszik is (20–22).

– Harmadszor: Istennek van hatalma arra, hogy Izráel népét a maga egészében magához ölelje. Sőt, Istennek arra is van hatalma, hogy mindeneket magához öleljen (1Korinthus 15,28). Tudom, ez teológiai képtelenség. Miközben Pál rendszert alkot, aközben – a Szentlélek vezetése alatt – mégis kénytelen ezt felvillantani; nem garantálni, hanem felvillantani (23–24). Isten hatalma túl van bármiféle teológiai rendszeren. Az apostol éppen erről beszél.

1Sám 14,36–52