– Fontos a vidámság: testnek és léleknek felüdülés. Ahogy egy jó illatú forró fürdő, utána egy olajos masszírozás átjárja a testet, és megeleveníti a lelket; úgy üdíti fel az embert a vidámság.

– A vidám ember másokat is megvidámít. Vidámmá tesz bennünket a másik ember akként is, hogy velünk van. A vidámság forrása az, ha van egy-egy igaz, jó barátunk, akihez mindig fordulhatunk, aki mellettünk áll az elhagyatottság idején is, és szeretetből, valódi együttérzésből fakadó tanácsot ad. A legnagyobb ajándék, amikor az Úrtól kapott családtagjaink lesznek ilyen jó baráttá, testvérré. Bizony nem tudjuk a másik terheit átvenni, de az igaz részvét erőt, reménységet ajándékoz, megvidámít, tanácsol; még akkor is, ha nem is ad konkrét tanácsot.

– A vidámság mennyei ajándék, az örök élet megjelenése ebben a földi világban. Persze, felelősen nehéz vidámnak lenni ebben a világban. Jézus azokat nevezi boldognak, akik sírnak (Máté 5,4), akik megszomorodnak a saját bűneik és a világ sok-sok nyomorúsága felett. Sírni azonban nem lehet folyamatosan, mert az megbetegít és másokat is beteggé tesz.

– Jézus Krisztus megvigasztal, megvidámít; mert Ő megváltott, a halálból is kiváltott, örökre meggyógyított! Ő az örök jó barát, az Ő tanácsa, Igéje Lélekből jön, vezet, nem engedi el a kezünket soha.

– Adj vidámságot Urunk! Adj vidám reménységet, még a megszomorodás idején is! Adj jókedvet Urunk, amely Tőled való, amely mennyei örömből és reménységből fakad!

Lukács 19,41–44