Jézus hatalmát, személyének rendkívüliségét mutatja az, hogy a virágvasárnapi eseménysor pontosan úgy történik, amiként azt Ő előre megmondta.

A leírásban olyannyira Jézus hatalmát domborította ki Márk evangélista, hogy a virágvasárnapi bevonulás olvasáskor eszünkbe sem jut feltenni egyéb kérdéseket. – Kik a szamár mellett állók, akik az Úrra hivatkozó tanítványoknak azonnal odaadják a szamárcsikót? (3; 5–6) – Hogyan lehetséges, hogy noha a szamárcsikó még nem lett „betörve” (2), az mégsem zavarodott meg, a rivalgó sokaság ellenére sem, hanem hordozta az Urat?

Jézus szenvedni, meghalni, feltámadni vonult be Jeruzsálembe (10,34).

Jézus hatalma hitet támaszt, amely egy ponton túl nem kérdez, azaz nem pusztán a kutakodó értelmével tájékozódik.

Gyakran meg akarjuk magyarázni, hogy a hit és a racionális tudás milyen áldott kapcsolatba kerülhet egymással. Mégis azt kell mondanunk, hogy ez csak egy határig igaz.

A Jézus Krisztusba vetett hit egyik jellemzője éppen az, hogy a lényeg, vagyis a mi Urunk megváltó kereszthalálának és feltámadásának befogadása nem saját értelmünknek, hanem Isten Lelkének műve.

Valóban: „A hit keresi az értelmet.” (Anselmus)

Ugyanakkor: „Hiszem, mert emberileg lehetetlen.” (Tertullianus)

Áldott, félelmeket, kérdéseket eltörlő, megnyugtató bizonyosság ez: minden úgy lett és lesz, ahogy azt Jézus kijelentette.

Bírák 1,1–15

68. zsoltár