LEGYÜNK MEGFONTOLTAK Ezsdrás könyvének záró fejezetével kapcsolatban.

– 1. Nem pontosan ismerjük a hátteret. Egyes kutatók szerint arról is szó lehet itt, hogy a hazatértek zömében férfiak voltak, akik a családjukat egyelőre Babilonban hagyták. Ezek társat kerestek és találtak maguknak eredeti hazájukban, így a távoli feleségüknek válólevelet adtak, a mózesi törvény szerint (5Mózes 24,1).

– 2. Ezsdrás szigora több esetben a megingott családi egységet próbálta helyreállítani.

– 3. Ezsdrás sírva elmondott bűnbánati imádsága (1), böjtölése (6) hűtlen életünk minden nyomorúságát oda vitte az Úrhoz (1), bízva abban, hogy van még reménységünk (2).

– 4. Ez a reménység azonban éppen abban van, hogy noha ebben a világban csak ridegen, durván, a törvény szigorával lehet rendezni a dolgokat (3–8), de Jézus Krisztus visszajövetelével végleg vége lesz a törvény uralmának. Addig joggal reszkethetünk, mert rideg ez a világ, mint a késő őszi esők jéghideg, telet jelző cseppjei, amelyektől összerándulunk. Rideggé lesz itt test és lélek, miközben reszket mindegyik. Nem baj, ha reszketünk. Isten gyermekei így is kegyelemért könyörögnek.

János 9,13–17

460. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Egyes kutatók szerint arról is szó lehet itt, hogy a hazatértek zömében férfiak voltak, akik a családjukat egyelőre Babilonban hagyták.

Majd ezek a távolság és az érzelmi kötődések lazulása miatt társat kerestek és találtak maguknak eredeti hazájukban, így a távoli feleségüknek válólevelet adtak, a mózesi törvény szerint (5Mózes 24,1).

Egyre gyakoribbá lettek ezek a jelenségek (2).

Malakiás próféta könyvéből is erre következtethetünk, aki hangsúlyozza, hogy sokan hűtlenek lettek ifjúkorukban elvett feleségükhöz, pedig az Úr gyűlöli az elbocsátást (Malakiás 2,11–16).