MEGVÁLTÁST!

– 1. Nem is kell aktualizálni a mai igeszakasz diagnózisát. Elég csak újra mondani az Igét. Halálos a bajunk. Gyógyíthatatlan betegek vagyunk. Egy idő után minden „szeretőnk” elhagy bennünket, mert kiderül sok mindenről, amiért valaha hevültünk, hogy „üres” és „hiábavaló”. Megverten, egyedül maradunk. Nem foghatjuk másra „az eredményt”. Hiába akarnánk hárítani, mert mi rontottuk el! Valóban: a másik sem különb! De, most rólunk van szó! Ez, így együtt az, amit a teológia „bűnnek” nevez.  (12–15).

– 2. Megható segítség az, amit Jeremiáson keresztül ígér az Úr. Elpusztulnak a pusztítóink. Mi pedig felszabadulva újra építhetjük életünk romjait. Visszaállíthatjuk méltóságunkat, hiszen nem leszünk többé lenézettek. Helyreállíthatjuk hitünket, istentiszteletünket, hálaéneket zengve az Úrnak (18–22).

– 3. Áldott legyen az Isten, hogy Ő ennél sokkal többet adott, Jézus Krisztusban, hiszen Ő megváltott bennünket. Ebben a világban minden „rendcsinálást” újabb „rendetlenség”, majd „takarítás” követ. Itt minden felszabadulás, visszaállítás, helyreállítás csak időleges. A megváltás örök és maradéktalan. Az utolsó időkben értjük ezt meg igazán – hangsúlyozza Jeremiás. Hiszem, mi már értjük, hisszük, tudjuk, várjuk… (23–24).

1János 4,1–6

285. zsoltár