SÁTORHÁZBÓL KŐHÁZBA… – 1. A szövetség ládáját, a szent sátor egész felszerelését átvitték a templomba, a sátrat is felszedték. Nem tudjuk, hogy ezután mi lett a sátorral. Ideje lejárt, mert a „sátor” ideje kimért. Egyszer földi sátorházunkat is lebontják (2Korinthus 5,1). – 2. A templom maradandóbb (12), de nem örök, azt is többször lerombolták. – 3. Mert egyetlen templomunk van, amelyet nem tudtak lerombolni: a mi Urunk Jézus Krisztus testének temploma az (János 2,20-21), hiszen Ő feltámadott a halálból (1Korinthus 15,20). A szent sátor, a kőből épült templom, az áldozati állatok ezrei (5) mind a feltámadott Urat hívják, kiáltják, várják. – 4. A templomban csak az Úr neve lakik (17–18), nem Ő maga, hiszen Ő homályban marad az ember számára (12). Jézus Krisztusban azonban kilépett elérhetetlen világosságából az Isten (1Timóteus 6,16).*

2Korinthus 9

225. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* – Őbenne felragyogott Isten dicsősége (11);

– Őbenne hatalmasan beteljesítette Isten az ígéreteit (15);

– Őbenne kiválasztott, magához ölelt bennünket (16);

– Őbenne megáldja életünket itt és mindörökké (14);

– mert Őbenne nem a ládának lesz helye, hanem Isten rendjéből fakadó szeretetének és kegyelmének adott helyet az Isten ebben a kegyetlen világban, és ezáltal nekünk lesz maradandó helyünk Őbenne, Őáltala, Őnála (21).