ÖRÖMHÍR A SZÉTSZABDALT, HASADT VILÁGNAK. – 1. Akkor látomásban szólt, ma mindenek előtt Igéjében szól az Úr (1). Amikor az Úr szól, bíztatja népét, hogy ne féljünk, mert Ő pajzsunk nekünk (1), és minden jogosnak tűnő, „megpanaszolt” nincstelenségünk ellenére is (2–3), hittel fordulhatunk az Úr ígéretéhez, mert örök jutalmunk van (4–6).* – 2. Isten kihoz a félelmekből, a fogságból, az idegenből, a szétszabdalt, hasadt világ koromsötétségéből, ahol ragadozók támadnak mindenütt (7–16).** Ennek a szabadításnak konkrét jelét adja az Úr, ahogy világító fáklyaként hajol le Ábrahámhoz, örök szövetségében (17–18). – 3. Jó tudni, hogy Jézus Krisztusban hazaérkezünk, békességben, nem múlandó, hanem örök „vagyonnal”, arra a földre, amit nem mások „földje” ellenében kaptunk, hanem amit Isten elkészített minden nép számára (19–20).***

Máté 7,1–6

213. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* Református keresztyén hitünk egyik fontos üzenete ez (4–6), amit az apostol is hangsúlyoz később: örök jutalmunk, ingyen kegyelemből az, hogy „igazságunk” van az Úrban (Róma 1,16-17).

Nem igazunk van, hanem az Úr igazsága a miénk, amely mindenestül ajándék; – amit azzal a hittel ragadhatunk meg, ami szintén ajándék.

** A szétvágott, feláldozott, halott, keselyűk által kinézett állatok látványa, sok más mellett ezt is kifejezi.

Megváltásra szoruló életünk látványa ez.

Ugyanis nem esik jól az, ami a másiktól elbirtokolva lett az enyém.

*** Jézus Krisztus a miénk.

Ez az Ábrahámnak adott ígéret lényege.

Több nem kell.

Tehát a másiké sem kell; – miközben örülök az enyémnek, és arra vigyázok.