A földi élet „szórványában” járva, mint Isten gyermekei, A MEGSZENTELŐDÉS, A HIT HARCÁT VÍVJUK (1). – 1. A megszentelődés útja ez. A próbatételek, beleértve minden kísértést is, a hit próbái, amelyek állhatatosságot, egyre hitelesebb cselekvést és egyre tisztább életet eredményeznek a hívő ember életében (2–3). Soha nem leszünk tökéletesek, de erre igyekszünk (Máté 5,48). – 2. A megszentelődés útján nem saját erőnkből járunk. Saját erőnkre, bölcsességünkre, képességeinkre hagyatkozva csúfosan elbukunk. Mindehhez felülről kell elkérni az erőt, az Úrtól, aki gazdagon megajándékoz ezzel az erővel, a kellő időben. Merjük elkérni ezt az erőt, merjünk ráhagyatkozni erre az erőre, és bízzunk az Úr erejében, kételkedés nélkül (4–8). – 3. A megszentelődés harca örömmel ajándékoz meg bennünket.* Nincs nagyobb öröm: győzni a kísértések felett, megállni a próbákban. Mindez alázattal, és nem hívő gőggel megélt öröm, hiszen Isten ereje munkált bennünk. Ezért akik elbuktak, azokat irgalommal segítjük, azokért irgalommal könyörgünk, hiszen mi is ebből a krisztusi irgalomból kaptunk erőt (2).

Ezékiel 40,1–47

313. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

* – 3. A megszentelődés harca örömmel ajándékoz meg bennünket, mert nincs nagyobb ajándék, mint úgy élni a szabadsággal, hogy megtehettem volna, és nem tettem meg; – mert csak a káromra, na meg sokak kárára lett volna, ha élek a szabadságommal.

Nincs nagyobb öröm: győzni a kísértések felett, megállni a próbákban.

Mindez alázattal, és nem hívő gőggel megélt öröm, hiszen Isten ereje munkált bennünk.

Ezért akik elbuktak, azokat irgalommal segítjük, azokért irgalommal könyörgünk, hiszen mi is ebből a krisztusi irgalomból kaptunk erőt (2).