A bölcsességirodalom klasszikus üzeneteit Jób szájába adja a szentíró, bizony GÚNYOS, CINIKUS hangvétellel. Olyan szép, pontos, kiszámítható itt minden, ide értve az egész gondolatmenetet is. – 1. Hol a bölcsesség és az értelem, amely mindenre megoldást és választ ad (12). „Az értelem” az élet értelmére és az örök életre kérdez rá; – „a bölcsesség” pedig az itteni döntéseinkre. Mindezek nem találhatók meg az élők földjén (13). Semmiféle gazdagság által nem vásárolható meg a bölcsesség és az értelem (14–19); – de ahogy nincs a mélységben (22), nincs a magasságban sem, vagyis sem szenvedés, sem jólét nem juttat ahhoz (20–22). – 2. Végül hangzik a jól ismert válasz! Minden dolgok bölcsessége és örök értelme annál van, aki ezt teremtette, fenntartja és megváltotta; vagyis a bölcsesség és értelem kezdete az Úr félelme, és a bölcsesség az Isten által megnevezett rossz kerülése (25–28). – 3. Egyedül Isten ad megoldást!? De Jób nyomorúsága pont ez, hogy kínjai között már nem tapasztalja ennek az Istennek segítő, megváltó közelségét (29,5), csak testi-lelki fájdalmat, mindent elemésztő félelmet tapasztal. Ilyenkor mi van?

Cselekedetek 27,27–44

439. dicséret

* A teljes igemagyarázat:

A bölcsességirodalom klasszikus üzeneteit olvashatjuk itt.

Jób szájába adja mindezt a szentíró, bizony GÚNYOS, CINIKUS hangvétellel.

Olyan szép, pontos, kiszámítható itt minden, ide értve az egész gondolatmenetet is.

– 1. Hol a bölcsesség és az értelem, amely mindenre megoldást és választ ad (12).

„Az értelem” az élet értelmére és az örök életre kérdez rá; – „a bölcsesség” pedig az itteni döntéseinkre.

Mindezek nem találhatók meg az élők földjén (13).

Sem arany, sem ezüst, sem drágakő és kristály által, azaz semmiféle gazdagság által nem vásárolható meg a bölcsesség és az értelem (14–19); – de ahogy nincs a mélységben (22), nincs a magasságban sem; – vagyis sem szenvedés, sem jólét nem juttat ahhoz (20–22).

– 2. Végül, felhangzik a jól ismert válasz!

Minden dolgok bölcsessége és örök értelme annál van, aki ezt teremtette, fenntartja; vagyis a bölcsesség és értelem kezdete az Úr félelme, és a bölcsesség az Isten által megnevezett rossz kerülése (25–28).

– 3. Igen, őszinte hittel valljuk, hogy ez így van.

Ugyanakkor mindez olyan szép, egyszerű, világos és sablonos; – hogy aki felelősen jár, küzd, hisz, szeret, szenved az itteni „való” világban, az ebben a formában „megmosolyogja” ezt az okfejtést.

A hitetlen ember mindenképpen „legyint”; – de az „árnyaltabban” gondolkodó hívő is „pontosabb” válaszra vár ennél.

– 4. Egyedül Isten ad megoldást!?

De Jób nyomorúsága pont ez, hogy kínjai között már nem tapasztalja ennek az Istennek segítő, megváltó közelségét (29,5); – csak testi-lelki fájdalmat, mindent elemésztő félelmet tapasztal.

Ilyenkor mi van?

Ilyen nem történhet?

Ez kárhozatosan nagy baj?

Most Jób rossz fiú, aki joggal büntetést érdemel?