Dávid ötször is MEGKÉRDEZTE AZ URAT. – Ez azt jelentette, hogy Dávid nem a maga feje után ment, nem is csupán a vele lévő emberekre figyelt, hanem döntő helyzetekben mindig az Úrhoz fordult. – Dávid nem csak saját maga, hanem az Úr felkent papja, Ebjátár által fordult az Úrhoz, mert tudta, hogy segítségre szorul, hogy meghallja Isten szavát és annak valódi akaratát (9). Ez nagy alázatra vall. – Ugyanez a csoda ma istentiszteleti közösségben, lelkipásztorom segítségével, valamint napi kegyességben lehetséges, miközben az Igén keresztül és az események irányítása által válaszol az Úr. – Az Úr úgy szól, hogy nem csak a jót, hanem a rosszat is jelzi, arra felkészít; miközben mindegyikben velünk van. Dávid legyőzte a filiszteusokat, felszabadította Keila városát (1–6), ahol Saul be akarta keríteni Dávidot, hogy megölhesse (7–8). Ekkor az Úr szava a bajban is világos, nem ámít: bizony jön Saul, bizony hálátlanul kiszolgáltatnak neki Keila lakói. – Isten Igéje nem engedi, hogy illúziókban ringassuk magunkat, de azt sem engedi, hogy kétségbe essünk, mert a bajban megerősíti bennünk a hitet.

Márk 12,2834

130. zsoltár

Szerző: refdunantul  2017.04.02. 04:00 komment

süti beállítások módosítása