Dávidot királlyá kente Sámuel próféta, Isten akarata szerint (16,12–13). Isten ugyanis elvetette Sault, mint királyt, noha egy ideig még látszólag ő maradt a király. – 1. Döbbenetes üzenet és figyelmeztetés ez: mi azt hisszük, hogy még a helyünkön vagyunk, még vagyunk valakik, és valójában Isten már elvette a feladathoz szükséges Lelkét tőlünk, ezért szolgálatunkat nem tudjuk betölteni, és egy idő után az emberek is ki fognak nevetni bennünket. – 2. Vigyázzunk, Isten feladatra alkalmassá formáló Lelke nélkül nem szabad tovább a ránk ruházott tisztségben maradni, mert csak károkat okozunk, magunkból pedig bohócot csinálunk. Ettől még szentlelkes emberek maradhatunk, de a tisztség nélkül. – 3. Ám, ha ennek ellenére mégis ragaszkodunk a külső cifrangokhoz, a gonosz hatalma kezd el gyötörni bennünket, és Isten Lelke már csak annyira marad bennünk, hogy még éltet, de már nem Ő uralja az életünket. Isten maga soha nem küld gonosz lelket, de azzal, hogy elhagy bennünket az Ő Lelkének uralma, valójában gonosz lelkek kezdik birtokba venni az életünket (Lukács 11,24–26). Isten Lelke nélkül a gonosz kezd el gyötörni bennünket (14).*

Márk 9,30–41

344. dicséret

* Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

– Nem mitológiáról van szó. 

– Bizony így van ez ma is. Ha egyre idegesebb, indulatosabb és feszültebb vagy, már-már kontrollálhatatlanul, vizsgáld meg az Úr színe előtt, hogy a jó helyen vagy-e?

– A zene áldott gyógyszer, de csak tüneti kezelés (23). Jöjj, Szentlélek Úr Isten!