Nagy a baj! Ilyenkor mindenki a maga módján keresi a segítséget. Az pedig mindent elmond rólunk, hogy ilyen helyzetben kinél, hogyan keressük a segítséget. – 1. A filiszteusok hívatták a saját vallásuk jól megfizetett papjait és jósait. Valójában szabadulni akartak az őket ért csapásoktól. Valójában mindenki a szenvedéstől akar megszabadulni! (1-2) – 2. A filiszteusok jósai a tőlük várható tanácsot adták: jól fizessétek meg Isten népét, és a titeket ért veszedelmek aranyba öntött másával engeszteljétek ki őket, visszaküldve a ládát is. Ebben a világban úgy gondoljuk, hogy egyedül az „arany” lehet az engesztelés, a szabadulás. (3-4) – 3. Mégis, ezek a filiszteus papok akarva-akaratlanul is kimondják a lényeget, mert Isten Lelke, Kálvin szerint is, döntő pillanatokban az eltévelyedetteket is hitvallásra készteti, hogy ezáltal mások megmenekülhessenek. Így tanácsolják azt, hogy adjanak dicsőséget az Istennek. Igen, ez a szabadulás egyetlen útja, megnyitni Őelőtte kemény szívünket. (5-6) Jézus Krisztus a mi jóvátételi áldozatunk. Őhozzá forduljunk, ha bajban vagyunk. (7-12) Nem szégyenülhetünk meg (Zsoltárok 25,3).
Márk 4,1-20
377. dicséret
* A teljes magyarázat:
Nagy a baj! Ilyenkor mindenki a maga módján keresi a segítséget. Az pedig mindent elmond rólunk, hogy ilyen helyzetben kinél, hogyan keressük a segítséget.
– 1. A filiszteusok hívatták a saját vallásuk jól megfizetett papjait és jósait. Valójában szabadulni akartak az őket ért csapásoktól. Mivel Isten népének szent ládája óta érte őket a nyomorúság, hát szabadulni akartak a ládától, Istentől, mert szabadulni akartak a rossztól, a szenvedéstől. Valójában mindenki a szenvedéstől akar megszabadulni! (1-2)
– 2. A filiszteusok jósai a tőlük várható tanácsot adták: jól fizessétek meg Isten népét, és a titeket ért veszedelmek aranyba öntött másával engeszteljétek ki őket, visszaküldve a ládát is. Korabeli szokás volt ez: hasonlót hasonlóval kiengesztelni, fekélyt arany fekélyekkel, egérinváziót (rettenetes lehetett) arany egerekkel. Ebben a világban úgy gondoljuk, hogy egyedül az „arany” lehet az engesztelés, a szabadulás. Pedig hasonlót hasonlóval összeereszteni, csak tetézi a bajt, pénzzel megtömve méginkább. Mi pedig csak így tudunk gondolkodni. Végül is tényleg jól járt Isten népe a hűtlenségből fakadó nagy vereség után, anyagiakban mindenképpen. (3-4)
– 3. Mégis, ezek a filiszteus papok akarva-akaratlanul is kimondják a lényeget, mert Isten Lelke, Kálvin szerint is, döntő pillanatokban az eltévelyedetteket is hitvallásra készteti, hogy ezáltal mások megmenekülhessenek. Így tanácsolják azt, hogy adjanak dicsőséget az Istennek. Igen, ez a szabadulás egyetlen útja, megnyitni Őelőtte kemény szívünket. (5-6)
– 4. A jósok, a lényeg kimondása utána tovább folytatták sületlenségeiket, miszerint a jóvátételi ajándékokat szállító ökrök valóban Izráel országának irányába indultak, és nem a saját borjaik felé, akkor tényleg az Úr keze nehezedett rájuk, így valóban megszabadultak. Hála legyen az Istennek, hogy nem ilyen olcsó és primitív módon ad nekünk valós kijelentést, valós szabadulást. Jézus Krisztus a mi jóvátételi áldozatunk. (7-12) Őhozzá forduljunk, ha bajban vagyunk. Nem szégyenülhetünk meg (Zsoltárok 25,3).