De jó megállni, leállni, csak úgy lenni. Ingermérgezésben élünk. Teletömnek bennünket mindennel. Áldott az Isten Igéje! Tömören, röviden, egyértelműen fogalmaz. Áldottak, Szentlélek által ihletettek az ilyen kristálytiszta, világos mondatok. – 1. Karácsonykor, Jézus Krisztusban megjelent az Isten üdvözítő kegyelme. Isten kegyelmes. Ez a kegyelem üdvözít, azaz visszahelyez abba az eredeti, romlatlan és romolhatatlan állapotunkba (1Korinthus 15,53), amikor maradéktalanul Isten dicsőségére és egymás javára éltünk. Istenünk ezt az üdvözítő kegyelmét „megjelenítette”, kézzel foghatóvá, láthatóvá, befogadhatóvá tette az ember számára, amikor Jézus Krisztusban eljött erre a világra (11). – 2. Emeljük ki külön azt a kitételt, miszerint Isten üdvözítő kegyelme minden ember számára megjelent. A megváltás evangéliuma egyetemes. Mindenkinek szól. Ez a kiinduló pont. Mindenkinek felajánljuk, de senkire nem erőltetjük rá. Az pedig, hogy végül kik fogadják be ezt az örömhírt, az nem a mi dolgunk (11). – 3. Mi hirdetjük és éljük az evangéliumot. Isten pedig cselekszik jótetszése szerint (12-15).*

Zsoltárok 27

315. dicséret

* Kiegészítések az igeszakasz magyarázatához:

- Józanul, igazságosan és kegyesen élünk.

- Nem a világi kívánságok uralkodnak rajtunk. Nem a világgal és nem is önmagában a kívánsággal van a baj, hanem mindazzal, ami a hitetlen, világi kívánságból fakad. Vagyis ezeknek hódolva egyszerre csak minden összeomlik, mindenki beleroppan abba, ami olyan jónak tűnt, és amit Isten mégis tiltott; - értünk!

- Milyen szép, nyugodt, csillogó a Balaton vize egy verőfényes nyári napon, vonz, hív; - és mégis bele lehet veszni. Persze lehet úgy is élni vele, hogy az felüdít.

- Miközben így élünk, várjuk a mi Urunk visszajövetelét, aki teljessé teszi megváltásunkat, amikor minden halálos veszély, maga a halál is, ténylegesen megszűnik.

- Addig az intés soha nem hiábavaló (13-15).