A Szentlélek munkáját fejti ki ez az igeszakasz. - 1. A Szentlélek vezet el bennünket a Jézus Krisztusba vetett hitre, ezáltal az élő Istennel való találkozásra (4). - 2. A Szentlélek alkalmassá tesz bennünket Jézus Krisztus követésére, szolgálatára, így az élő Isten dicsőítésére (5-6). Önmagunkban alkalmatlanok vagyunk. - 3. A Szentlélek cselekszi azt a csodát, hogy az Úr Jézus Krisztus szolgálata által építsünk, és ne romboljunk, mert az Igével lehet ölni, és lehet megeleveníteni is, attól függően, hogy Isten Lelke igénybe vett-e bennünket. A Szentlélek cselekszi azt, hogy ne az Ige betűjét, hanem, annak üzenetét, a megváltó Jézus Krisztus szeretetét képviseljük, legalább egymás között. Egyébként, mint hívők, csak „beolvasni” tudunk egymásnak, a magunk önigazult módján (6). - 4. A Szentlélek Isten üzenetét ajándékozza nekünk, az Ige betűjéből magát az Igét. A Szentlélek az, aki a holt betűt megeleveníti. Ő az, aki elveszi a leplet a szemünk elől, és a szívünkről, hogy értsük az Írásokat (7-11). - 5. A Szentlélek szabaddá tesz. Ez a szabadság odaát lesz teljessé; - ebben a világban csakis önkorlátozásban élhető meg (18).

Énekek 7

499. dicséret

* A teljes magyarázat:

A Szentlélek munkáját fejti ki ez az igeszakasz.

- 1. A Szentlélek vezet el bennünket a Jézus Krisztusba vetett hitre, ezáltal az élő Istennel való találkozásra (4).

- 2. A Szentlélek alkalmassá tesz bennünket Jézus Krisztus követésére, szolgálatára, így az élő Isten dicsőítésére, arra, hogy az Újszövetség szolgái legyünk (5-6). Önmagunkban alkalmatlanok vagyunk.

- 3. A Szentlélek cselekszi azt a csodát, hogy az Úr Jézus Krisztus szolgálata által építsünk, és ne romboljunk, mert az Igével lehet ölni, és lehet megeleveníteni is, attól függően, hogy Isten Lelke igénybe vett-e bennünket. A Szentlélek cselekszi azt, hogy ne az Ige betűjét, hanem, annak üzenetét, a megváltó Jézus Krisztus szeretetét képviseljük, legalább egymás között. Egyébként, mint hívők, csak „beolvasni” tudunk egymásnak, a magunk önigazult módján. Hány ilyen „beolvasást” őrzünk az irattárban, amely öl, mégpedig az Igére és Jézus Krisztusra hivatkozva (6). Ne a kárhoztatás, hanem az üdvösséges igazság szolgái legyünk. Pontosan fogalmaz a mai igeszakasz, hiszen említi, hogy a kárhoztatás, a törvény „mózesi” szolgálata is dicsőséges, hiszen rámutat az ember nyomorúságára. Az üdvözítő krisztusi igazság szolgálata azonban még dicsőségesebb. Az egyik múlandó, a másik maradandó dicsőség (7-11). A nagy veszély az, hogy sokszor a múlandó dicsőség, világi és egyházi értelemben is nagyobbnak tűnik, mint az üdvösség dicsősége. Ne higgyünk a talmi csillogásnak, még a hit rendíthetetlen hőseire tekintve se, hiszen Mózes arcára sem lehetett tekinteni, pedig az múlandó dicsőség volt. Gyakran említjük a közmondást, hogy „az illető” olyan „nagyságos”, hogy a napba lehet nézni, de őrá nem. Vigyázzunk, mert sokunkat fenyeget ez a veszély. Isten Lelke által, Jézus Krisztust tükrözzük, és ne önmagunkat, a maradandó és ne a múlandó dicsőséget.

- 4. A Szentlélek Isten üzenetét ajándékozza nekünk, az Ige betűjéből magát az Igét. A Szentlélek az, aki a holt betűt megeleveníti. Ő az, aki elveszi a leplet a szemünk elől, és a szívünkről, hogy értsük az Írásokat (7-11).

- 5. A Szentlélek szabaddá tesz. Isten szabad. Ő erre a szabadságra váltott meg bennünket a Jézus Krisztusban. Mi is erre a szabadságra vezethetjük el egymást. Ez a szabadság ebben a világban ismeri a korlátokat, de ezeket a kerítéseket soha nem emberi elgondolások, hanem mindig az Úr Lelke állítja számára; persze a másik ember érdekében is. Ez a szabadság odaát lesz teljessé; - ebben a világban csakis önkorlátozásban élhető meg. Minden szabály akkor áldott, ha nem „kívülről”, nem is gyarló értelmezések és érzelmek által „belülről” fakad, hanem „felülről” adatik. „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.” (18)