Dávid fiait (1-9), Salamon fiait (10-16), majd a fogság utáni utódokat tárja elénk ez a fejezet (17-24). A nevek felsorolását gondos vizsgálattal összevetve a hasonló nemzetségtáblázatokkal (2Sámuel 3,2-5; 5,14-16; Máté 1,12-17) megállapíthatjuk, hogy mik a hasonlóságok és az eltérések. Ebből kiderül, hogy a krónikásnak, az ismert források mellett adott volt a saját hagyománya, amelyhez minden körülmények között ragaszkodott, hiszen a saját hagyománya egy nézőpontot, sőt mi több, hitvallást fejezett ki. Saját nézőpontunk nem mindig önző szempontok alapján tekint a történésekre, hanem kivételezett esetekben ez a nézőpont hitvallás, amelyben Isten láttatja és üdvösségesen értékelteti velünk a tényeket. Ez a „mennyei több” egy áldott nézőpont. – A krónikás megszakítja Júda leszármazottainak lajstromát, és hitvallást tesz Dávid házáról. Mi már tudjuk, ezzel hitvallást tesz a megígért Szabadítóról. – A krónikás a névsort folytatja, egészen a fogság utáni időkig, ezzel jelzi, hogy saját jelenük a múltban gyökerezik, jövőjük pedig Isten ígéreteinek további beteljesedésében garantált.
Lukács 5,1-16
299. dicséret
* A teljes magyarázat:
– Dávid fiait (1-9), Salamon fiait (10-16), majd a fogság utáni utódokat tárja elénk ez a fejezet (17-24). A nevek felsorolását gondos vizsgálattal összevetve a hasonló nemzetségtáblázatokkal (2Sámuel 3,2-5; 5,14-16; Máté 1,12-17) megállapíthatjuk, hogy mik a hasonlóságok és az eltérések. Ebből kiderül, hogy a krónikásnak, az ismert források mellett adott volt a saját hagyománya, amelyhez minden körülmények között ragaszkodott, hiszen a saját hagyománya egy nézőpontot, sőt mi több, hitvallást fejezett ki. Saját nézőpontunk nem mindig önző szempontok alapján tekint a történésekre, hanem kivételezett esetekben ez a nézőpont hitvallás, amelyben Isten láttatja és üdvösségesen értékelteti velünk a tényeket. Ez a „mennyei több” egy áldott nézőpont.
– A krónikás is így tekintett a nevekre, azok mögött az eseményekre. Ezért megszakítja Júda leszármazottainak lajstromát, és hitvallást tesz Dávid házáról. Mi már tudjuk, ezzel hitvallást tesz a megígért Szabadítóról. A krónikást bizonyára a jeruzsálemi templom és istentiszteleti rend létrehozója, Dávid király iránti tisztelet vezette erre. Jézus Krisztusban az istentisztelet beteljesedett, és Őbenne életünk is istentiszteletté lesz, azaz kiteljesedik.
– A krónikás a névsort folytatja, egészen a fogság utáni időkig, ezzel jelzi, hogy saját jelenük a múltban gyökerezik, jövőjük pedig Isten ígéreteinek további beteljesedésében garantált.