Közel a vég (2). A prófécia a rothadó gyümölcs képével (1-3), a gátlástalan „kereskedés” megelégelésével (4-6), pusztító és félelmetes természeti jelenségekkel (7-9), gyásszal (10), éhínséggel (11) figyelmeztet erre. Isten hívő népe azonban tudja, hogy a „vég” nyomorúságát elhordozta a mi Urunk, aki meghalt és feltámadott. Mi tehát nem várunk kárörvendően, „szaftos szenvedést”, amit egyébként minden vallás elkötelezett hívei várnak, szinte betegesen gyönyörködni akarván mások kínjaiban. Lesz persze ítélet, mert határtalanul tombol a gonosz; de ennek levezénylése az Úr szuverenitásához tartozik. Mi védelem alatt vagyunk, mások szenvedésében sem akarunk gyönyörködni; tehát azért könyörgünk, hogy eljöjjön az a fajta éhség, amikor a földön nem kenyérre, hanem az Úr Igéjére éheznek tengertől tengerig (11-12). Ez a könyörgés méltó Isten megváltott népéhez. Az Úr pedig mindent szépen intéz majd.

1Timóteus 5,1-16

455. dicséret