„Hangosan zúgnak a mélységesen sötét folyamok” (3) – így fejezi ki a zsoltár, hogy mindannyian gonoszok vagyunk (1Mózes 6,4). „Jaj” nekünk, ha az Úr nem veszi kézbe kiesett, ide-oda csapódó, pörgettyű életünket. Nagyon apró dolgokban látszik ez a gonoszság, egészen hétköznapi tapintatlanságokban, ami alkalom adtán azonban ölni is kész. Példa: a boltban előttem fizet egy kigyúrt, rövidnadrágos ember, a nyári melegben; nyalja a jégkrémet, mert nem tudta kivárni, amíg kifizet mindent, és a szájában pálcikával morog valamit a pénztárosnak, aki tűrni kénytelen ezt az elkeserítő illetlenséget. Ám itt megmutatkozik mindaz, amit látva, csak hálát adhatunk azért, hogy a világ mégsem a gonosz kezében, és az ebből következő mérhetetlen taplóság és durvaság kezében van, hanem az Úr kezében, aki Jézus Krisztusban kijelentette, hogy áldott igazsága és rendje továbbra is érvényben van. Ezért ad hálát ez a zsoltár is, mert hangosan zúgnak a folyamok, de az Úrnál nincs fenségesebb, és Igéjénél nincs megbízhatóbb (3-5). „Szilárdan áll a világ, nem inog.” (1)

Zsidók 7,11-28

183. dicséret

* Az előző zsoltár gondolatmenetét folytassuk. Isten kezében vagyunk, aki érvényesíti igaz rendjét ebben a világban, és nem engedi, hogy az emberi gonoszság egy határon túl romboljon (Zsoltárok 92,6-12). Győzni fog az Úr életet szolgáló, igaz, igazságos, szeretettel teli rendje (Zsoltárok 92,13-16). „Szilárdan áll a világ, nem inog” (1). - Jó ezt tudni, mert rengeteg az ostoba, gonosz ember (Zsoltárok 92,7).