A zsoltárt a lombsátrak ünnepén énekelték. Isten elé állt a nép. Isten előtt örömöt kapunk (2-6), hogy ezt az örömöt adjuk tovább. Isten népének ugyanis van oka örülni, mert az Úr megszabadította őket (7-11). Valójában nincs más örömhír, csak ez, hiszen annyiféle szolgaságban, megkötözöttségben szenvedünk. Jézus Krisztusban méltó szabadítás adatott nekünk, olyan, amilyenre valójában szükségünk van. Ezért örülhetünk. Ez az öröm: ujjongás és vígasság (2). Ez az öröm: ujjongás, hiszen az életet komolyan kell venni, de nem kell „halálosan komolyan” venni, mert örök életünk van. Ez az öröm: vígasság, úgy, mint a lakodalomban, vagyis letehetünk terheket, elengedhetünk dolgokat (7), mert megszabadított emberek vagyunk. Úgy zengjen számunkra az evangélium, mintha ismeretlen beszédet hallanánk (6), azaz soha ne tudjunk ráunni, soha ne tudjuk megszokni, hanem mindig örömre hangoljon bennünket Isten szava, amely Isten Igéjének való engedelmességben ölt testet (12-17). 

2Korinthus 2,5-17

208. dicséret