Jézus Krisztus megszólítja Pétert, sőt a háromszori kérdésben szeretetéről biztosítja őt.* Egy csúfos kihátrálás, tagadás után ez a következmény? Ez a kegyelem.** – Ugyanakkor értsük jól a kérdést. Nem egyszerűen azt kérdezi az Úr, hogy szereti-e Őt Péter, hanem azt, hogy jobban szereti-e Őt a többieknél? A hangsúly azon van, hogy jobban szereti-e Őt mindennél és mindenkinél? A kérdés arra irányul, hogy mi, illetve ki áll életpiramisunk csúcsán? Ez döntő, mindent eldöntő kérdés! A többiek valóságos szeretete is ettől a választól függ; hiszen ha nem a feltámadott Úr irányítja életünket, értelmünket és érzelmeinket, akkor csak önzésre telik tőlünk, minden szeretet leple alatt is. Pásztorolni a másikat, csak Krisztust mindennél jobban szeretve lehet (15).*** - Péter most is kitérne Jézus elől (15), ezért a szeretett tanítvány, János sorsa felől érdeklődik, csak, hogy elterelje magáról a figyelmet. Az Úr azonban határozott: mi közöd ehhez, Te kövess engem! (22).

Zsoltárok 129   

129. zsoltár

*  Hiszen csak az kérdezi, hogy szeretsz-e, akiben szeretet van a másik iránt.

** A feltámadott Úr megszólítja Pétert. Gondoljunk csak bele, szóba állunk-e azzal, aki a legnagyobb bajban ellenünk támadt?

*** A válasz annyi lenne: te tudod, hogy szeretlek

Szerző: refdunantul  2013.11.29. 04:00 komment

süti beállítások módosítása