Krisztust várni csak szorgalmas élettel lehet. Aki tétlen a munkájában, az tétlen a kegyességében is, és nem tartozik ahhoz az Úrhoz, akiről a tegnapi Igében kifejtettük, hogy Ő nem tétlenkedik (6). Az apostol ebben példát adott, konkrét kétkezű munkával teremtette meg a mindennapit; sok fáradtságot, vesződséget felvállalt, éjjel és nappal; - senkit nem terhelt. Így élt, szolgált, dolgozott (7-10). Nem lehet ez másként a hívő ember életében ma sem, aki nem dolgozik, haszontalan. De kössük végre lelkünkre a csendes munka fontosságát. Ne gürcöljünk, de ne is legyünk tétlenek, főként ne legyünk „hangos” keresztyének (12). Fontoljuk meg azt is, hogy nemcsak a „kapálás” a „kétkezű” munka; ugyanakkor semmiféle „manipulatív munka” nem tartozik a munkák sorába, bármilyen fárasztó is. A csendes, szorgalmas, hiteles élet az igazi Krisztus-várás, amely másokat is meggyőz (10-13).

1 Krónikák 8.

153. dicséret