Nincs annál nagyobb dolog, mint amikor valaki belátja, megvallja bűnét, és nem a másikra mutogat. Megszomorodni, nemcsak könnyekkel lehet. Isten cselekvésének nagy bizonysága, amikor egy közösség, egy nép együtt tud bűnbánatot tartani (1). A bűnbánat tárgya, hűtlenségünk megvallása. A bűnbánót felemeli az Úr, mint a tékozló fiút az atyja. Ilyenkor megtapasztaljuk, hogy a bűnök következménye ellenére mégis van reménység (2). A bűnbánó ember kegyelmet nyer, reménységet kap, de ezzel együtt azt az indíttatást is, hogy cselekedjen, és ténylegesen számoljon le a régivel! Az Ige konkrét javaslata a mindennapokra, ha szorult, vagy konfliktusos helyzetbe kerültünk: - nem hárítsunk, - tartsunk önvizsgálatot, bűnbánatot, - tapasztaljuk meg Isten újrakezdést adó kegyelmét, - majd legyünk erősek, és cselekedjünk az Úr akarata szerint (4).