Most csak a 12. versre tudunk figyelni! Ez a kép, amit gyakran alkalmaz az apostol, a levetkőzés és a felöltözés mozzanatával szemlélteti mindazt, ami Isten választottaival történik, amikor megismerik Krisztust: levetkőzik a régi embert, és felöltözik az új embert (12). Ihletett a kép, tökéletes, mert éppen a lényeget fejezi ki. A bőrünkből nem bújhatunk ki; testben, genetikában, hormonokban, képességekben azok maradunk, akik voltunk; de levetettük a múltban bekoszolódott ruhát (5-9 versek bűnkatalógusa); megfürödtünk, és új ruhát kaptunk. Ez sokkal nagyobb csoda, mintha „kibújva a bőrünkből”, testünk „kódrendszere” is megváltozna. Helyette arra kapunk erőt, hogy megtisztulva, átöltöztetve újat kezdjünk, miközben testünkben azok maradtunk, akik voltunk. Persze mégsem, mert a Krisztusban való tiszta ruha már önmagában „jobb közérzetet” ad, amely visszahat minden hajlamunkra, egész testünkre. Ez az evangélium, Krisztusban lehet másként, ebben a testben is!