Krisztussal van közösségünk! Fel kell tehát venni a harcot a régi élet megnyilvánulásai ellen. - Ez a feladat nehéz, öldökléssel jár. Meg kell ölni a tagjainkban feszülő indulatokat (5-9). - Ezt a feladatot folyamatos kihívásnak tartja az apostol. Ebben a világban soha nem elintézett ügy a bűn. Soha nem dőlhetünk hátra, nem nyugodhatunk meg. A keresztyénség nem egy „kellemes” utazás. - Ez a feladat az egyetlen értelmes feladat a világban, mert miközben az ember, Krisztus erejével megöldökli a saját önző indulatait, valóságos közösség teremtődik ember és ember között; amelyben egyetlen identitás létezik, a krisztusi ember: nincs többé görög és zsidó, szolga és szabad, folytathatjuk a sort, csak Krisztus van (11). Ki merjük-e mondani, hogy az első Krisztus, és utána következik mindenfajta identitás; nem eltűnik, de átértékelődik az önazonosság, és annak védelme, amelyből sok régi indulat fakad. - Isten már igaznak tart bennünket, Krisztusért, legyünk is azok! 

Bírák 19,1-21

510. dicséret