„Úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták az Isten kegyelmét” (1) - hangsúlyozza az apostol. Akiknek üdvössége van, azokat végérvényesen meghallgatta és megsegítette az Úr (2). Pál konkrétumokat említ, hogyan lesz láthatóvá a megnyert üdvösség a hívő emberen (3-10): - nem okoz megütközést; - nem szidalmazzák; - sokat tűr mindenféle nyomorúságban és szükségben; - sokat fárad; - megmarad a tisztaságban, jóságban, igazságban, szeretetben; - nem bízza el magát a dicsőségben, és nem esik kétségbe a gyalázatban; - tudja, hogy Isten ígéretei már beteljesedtek rajta, de ezek az ígéretek csak odaát lesznek maradéktalanul teljessé, ezért a „már igen, és még nem feszültségében élve” mindig a kegyelmi állapotot látja (8-10): az elkészített  dicsőséget és nem a gyalázatot, a jó hírt és nem a rossz hírt, az igazságot és nem az ámítást, az életet és nem a halált, az örvendezést és nem a szomorúságot, a mennyei gazdagságot és nem az itteni sokféle szegénységet. Van üdvösségünk; ilyenek vagyunk?

Józsué 14

8. zsoltár