Már a mózesi törvények rendelkeztek egy olyan hely fontosságáról, amely elrejtettséget, védelmet, életet ajándékozott. A rendelkezés szerint, a kijelölt hely menedéke azokra vonatkozott, akik nem szándékosan öltek; akik azonban szántszándékkal gyilkoltak, azoknak nem volt irgalom, még Isten oltárától is elhurcolhatták őket, és meg kellett halniuk (13-14). Jézus Krisztus golgotai keresztje olyan menedék, amely szándékosan elkövetett bűneinkre is irgalmat kínál; vétkeinknek továbbra is lehet sírig tartó következménye, de a Krisztusban való újjászületés által nincs örökkévaló következménye. Ezzel a drága kegyelemmel azonban soha többé nem lehet visszaélni. Az újjászületett ember valósággal megváltozott: bűnbocsánatot, és üdvösséget nyert, aminek egyik látható jele, hogy elkövetett bűneinek evilági következményeit is alázattal, és zúgolódás nélkül hordozza. 

Máté 23,37-24,2

388. dicséret