Nagy az éhínség, és még nagyobb az élni akarás indulata: népek jönnek Egyiptomba gabonáért.. „Bőrért bőrt ad az ember, de az életéért mindent odaad!” (Jób 2,4) Először odaadják a pénzüket, majd az állataikat, aztán a földjüket, végül önmagukat, az élelemért. Élnek, de nem maradt semmijük. József segít, de kemény feltételekkel. József áldott, de még nem krisztusi ember. „Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el.” (Máté 5,43) Meddig adhatok feltételekkel, és hol van az a pont, ahol önként, és jókedvvel kell adni, nem várva érte semmit, hiszen mi már többszörösét elvettük az Úrtól? (2Korinthus 8,1-5) A legnehezebb így adni! Ki az, aki krisztusi ember közöttünk? 

Máté 15,21-28

239. dicséret