Isten ígéreteiben mindenkor bízhatunk. Életünk kisiklik, ha az Isten ígéreteibe vetett reménység elhalványul a szívünkben. Az azonban nagy kérdés, hogy emberi eszközökkel, főként vitatható eszközökkel mennyiben segíthetjük elő, netán siettethetjük Isten ránk vonatkozó ígéreteinek megvalósulását. Rebeka és Jákób javára írható, hogy nem felejtették el Isten szavát, és annak érvényesüléséért cselekedtek, ugyanakkor hallgatóztak, hazudtak, csaltak, ügyeskedtek az áldásért. Isten ígéreteit vegyük mindennél komolyabban, arra bízzuk rá bátran az életünket, erre emlékeztessük egymást a hívők közösségében, annak érvényesülésért cselekedjünk, de csak az Úrtól rendelt időben, és Neki tetsző módon; mert jó várni, és megadással lenni az Úr szabadítására (Jeremiás siralmai 3,26). 

Máté 9,18-26

111. zsoltár