Ezek nem sáskák, nem is csak egy sereg, itt az Úr ítéletes seregéről van szó (11), amely közel van, pusztító erejű, nem lehet faltartóztatni. Nem látványos ez az előretörés, de annál legyőzhetetlenebb! Az Úr seregének vitézei úgy hatolnak be a házakba, mint a tolvaj (9), szinte észrevétlenül rabolnak ki, de amikor erre rádöbbenünk, az arcunk is belesápad (6). Az Úr népe azonban rádöbben arra, hogy ez a kifosztott állapot is az Úr közelsége, megtérésre hívás: a böjt, a gyász ideje. Manapság a „láthatatlan nagy testvér” tehet nincstelenné sokakat, „jogszerű észrevétlenséggel”. A hívő ember életében azonban Isten szeretetének a jele ez is, ne csüggedjünk, böjtöljünk, sírjunk, gyászoljunk, de úgy, mint akiknek van reménységük.