Ez a beteljesedett prófécia Jeremiás halála után lett valósággá: Isten mindig beteljesíti ígéretét. De jó lenne, ha a feltámadás és örök élet ígéretére is így tekintenénk, sőt már itt megtapasztalható valóságként, abban élnénk. A kutatók szerint a 46. fejezet második felének történeti háttere más, mint az elsőé. A kezdő szakasz Kr. e. 605-re utal, amikor Babilónia legyőzte Egyiptomot, de Kr. e. 568-ban a babiloni király újra betört Egyiptomba, ezzel végérvényesen lealázta azt a hatalmasságot, amelyben Isten népe bízott, ahelyett, hogy Őbenne bízott volna. Isten kiver a kezünkből minden pótszert, hogy végül csak Benne bízzunk, és végre meghalljuk bíztató szavát, amelyben rólunk rendelkezett: „De te ne félj szolgám…neked nem vetek véget…veled leszek…hazasegítelek” (27-28).

1Thesszalonika 5,1-11

367. dicséret