Ezt a megszállottat senki sem tudta megkötözni: megszállottságának démoni erejével leszaggatott magáról minden láncot. Senki sem tudta lekötözni, „lekötni” ezt az embert. Ma tömegesen tetten érhető ugyanez a megszállottság. Semmi sem tud igazán lekötni bennünket: belekezdünk valamibe, de már ott tornyosulnak újabb ingerek; belekapunk valamibe, aztán újat kezdünk; beleolvasunk valamibe, de aztán tovább lapozunk; másodpercenként kapcsolgatjuk a távirányítót; soha nem vagyunk ott, ahol éppen vagyunk, mert már a következő pillanatra gondolunk. Éljük, de nem éljük meg az életünket. Urunk, könyörülj rajtunk (19)!
Zsoltárok 42
42. zsoltár