Egy idő után letelt a kegyelmi idő, s az engedetlen nép fölött magasra csapott az Úr haragja: nem volt többé mentség. Nekünk még adatik üzenet, kegyelem, mentség. Számunkra tart még a kegyelmi idő. Ebben az esztendőben is idejében küldött az Úr üzenetet, Igéje, szolgái, emberek, események által, mert megszánt bennünket (15). A mi életünkben is eljön az idő, amikor nem lesz menekülés, tényleges megoldás, de a hívő ember számára, ha nincs menekülés, akkor is van mentség a Jézus Krisztusban: menekülés nincs, de mentség, megmenekülés, megváltás van. A mi számunkra is eljön az idő, amikor valamibe belebukunk, belefáradunk, belehalunk, de a hívő ember szívét, akkor is a megmenekülés krisztusi öröme tölti el; miközben a hitetlen ebbe beleveszik.
Zsidókhoz írt levél 13,18-25
280. dicséret