Isten akarata ebben a világban Isten törvényében öltött testet, amelynek sűrítménye a Tízparancsolat. A betű, a szó, a mondat azonban csak a keret, a test, amely nem funkcionálhat a szív és a belső szervek nélkül. Jézus Krisztus ezért hangsúlyozta, hogy nem eltörli a törvényt, hanem szívet, lelket ad a törvénynek, megmutatja annak igazi értelmét, Isten akaratának valóságát: „betölti” a törvényt, megtölti a keretet tartalommal, a testet szívvel (17-20). Kár, hogy a keresztyénség továbbra is végletek között mozog: vagy szívtelen, törvényeskedő, odacsap az Ige betűjével, embertelen kegyes szigorral; vagy „csak szíve van”, és rajongva lenézi a hagyományos kereteket, a népegyházat, az elmúlt századok keresztyén gyakorlatát és felismeréseit.* Urunk, Jézus Krisztus, töltsd be a törvényt, töltsd ki mennyei tartalommal az élettelen kereteket; de tartsd meg a kereteket, mert keret nélkül nincs tartás, és szétfolyik, szétkenődik, pocsékba megy az üzenet. Mindenekelőtt pedig bennünk töltsd ki az űrt, önmagaddal, egészen (329. dicséret 5. verse), hogy a Te akaratodat Lélekben és igazságban képviselhessük (János 4,24).**

Ézsaiás 35

126. zsoltár

* …e két véglet között pedig a gyakorlatban minden előfordul, a keresztyén hitetlenségtől kezdve az elviselhetetlen túlbuzgóságig minden.

** Például azzal képviselhetjük Isten akaratát Lélekben és igazságban, hogy nem „ölünk”: - még egy a másikat lesajnáló mosollyal sem; - és ha intünk, azt is féltő szeretettel tesszük; - sőt, mi kezdeményezzük a megbékülést, ameddig lehet, ameddig egy úton vagyunk a másikkal; - még akkor is, ha a másiknak van panasza ellenünk, vagyis akkor is, ha valójában a másik ember „szórakozik” velünk, megkeserítve az életünket. Minden „istentisztelet” csak ezután kezdődhet el igazán (21-26).